A veszprémi vár falai közt

Veszprém az esztergomi és a székesfehérvári várakkal együtt egyike volt a magyarok által emelt első erősségeknek.

Géza fejedelem korában már biztosan létezett, de egyes feltevések szerint már a honfoglalás előtt is állt itt valamilyen erődítés. A hagyomány szerint Veszprém 7 dombra (Várhegy, Benedek-hegy, Jeruzsálem-hegy, Cser-hát, Temető-hegy, Galya-domb és a Kálvária-domb) és a köztük elterülő a völgyekre épült. A vár és a középkor elején még önálló falvak az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.

Veszprém, Magyarország. Fotó: Szöllősi Gábor

Veszprémnek fontos szerep jutott a kereszténység egyik első magyarországi központjaként.

A város az első püspöki székhely az országban, melyet vagy 1001-ben, vagy más adatok szerint 1002-ben alapítottak. Veszprém volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye központja is.

A hagyomány szerint a város Géza fejedelem, majd fia Szent István király és felesége, Gizella kedvelt tartózkodási helye volt. Nekik köszönhetően épült a Szent Mihály Székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor – ahol a legenda szerint – az a miseruha készülhetett, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. Gizella a hímzett ruhadarabot az itteni egyháznak adományozta, ezzel – az utókor értelmezése szerint – a „királynék városává” emelte a települést, amely püspökének királyné-koronázási jogát 1216-tól törvény is megerősítette.

Veszprém, Magyarország. Fotó: Szöllősi Gábor

A vár mély völggyel és függőleges sziklafallal határolt gerincen helyezkedik el. Alapterülete hozzávetőlegesen 400 x 100 m. Veszprémnek, mint várnak az első említése 1206-ból való: “Bespremiensis castri”. Egy 1237-ből keltezett oklevél már az ispánját, comesét (“comes castri”) említi. A tatár had nem tudja elfoglalni. Az évszázadok múlásával az eredeti kisebb belső erődítés egyre terebélyesedik. Feltehetően az 1440-as évek első felében épült a belsővár kaputornyának nagy kapuvédő erődje: a belső kaput védő – 19 méter átmérőjű – félköríves barbakán, melynek bejárata nyugati irányba nézett. Pár évtizeddel később pedig megjelent a déli nagy kaputorony és erődítményeinek részét képező, hengeres alakú vigyázótorony, a mai Tűztorony alsó része is. Kiépültek a “Mindenszentek” külsővárának keleti, nyugati és déli falai. Ezek a két méter vastag, kettős várfalak, helyenként – mint pl. a vár déli és délnyugati részén – még ma is állnak. A vár déli nagy vagy “öreg” kapuja elé mély árkot ástak, melyen a nagy kaputoronyból felvonóhíd ívelt át. Jelenleg a várban a világosabb burkolat mutatja az alapfalak helyét.

Veszprém, Magyarország. Fotó: Szöllősi Gábor

Mátyás halála után megkezdődött a vár sorsának hányattatása. Bár végig katonai támaszpontnak számított és folyamatosan próbálkoztak korszerűsíteni a következő évszázadok alatt, számtalanszor hódolt meg az őt ostromló seregeknek. Így a trónkövetelő hadjáratoknál, majd a Mohács utáni vészkorszakban is, amikor végvárnak számított. A megyegyűlések és a püspökség kénytelen volt ebben a korszakban elköltözni. Falai között a későbbiekben rövidebb-hosszabb ideig a kurucok is megfordultak.

Az 1723. évi 23. tc. véglegesen megszüntette Veszprém végvárias állapotát. A belső vár kapuját, és részben a falait 1733-ban rombolták le. Padányi Biró Márton püspök 1750-ben bontásokkal kialakította a mai Szentháromság teret, ahol felállíttatta a ma is látható Szentháromság-szobrot. 1776-ban Fellner Jakab építette újjá a püspöki palotát. A várnegyed ma is látható házai, templomai, palotái szintén ebben a korban épültek.

Veszprém, Magyarország. Fotó: Szöllősi Gábor

Az Óváros térről a Hősök Kapuján átsétálva érkezünk a várba, mely az első világháború áldozatainak állít emléket. Az épületeken látszik Veszprém egyházi jellege, polgári ház alig található benne. A nagyrészt a XVIII. században épült hatalmas házak elnyelik a Vár belső terét: kanyargó szűk utcái csak az Érseki Palota előtt nyílnak meg előttünk. A Szentháromság tér két legfontosabb, látványában is monumentális épülete a barokk, egykoron püspöki és ma már érseki palota, valamint a Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház, mely az 1910-es utolsó nagy átépítését követően ma már főleg a neoromán stílust viseli magán.

A vár hiába monumentális épületegyüttes, ez a beépítések miatt nehezen érzékelhető, nagysága inkább távolról, külső falait szemlélve fogható meg, mint benne sétálva.

Veszprém, Magyarország. Fotó: Szöllősi Gábor

Veszprém épített öröksége, régi egyházi létesítményei, a várhegy, a belváros tartalmas hátteret nyújthat egy balatoni nyaralás hátterének, vagy egy családi hétvégének.

Képgaléria: